Éjjel, amikor az ember nem alszik, a gondok megsokszorozódnak,
megnövekednek, ahogy halad előre az idő, úgy sötétülnek el a holnapok, a
legrosszabb a nyilvánvalóval válik egyenlővé, többé semmi nem tűnik
lehetségesnek, legyőzhetőnek, semmi sem tűnik megnyugtatónak. Az álmatlanság
a képzelődés sötét oldala. Én ismerem ezeket a komor és rejtélyes
órákat. Reggel az ember zsibbadtan ébred, addigra a
katasztrófa-forgatókönyvek túlzássá válnak, a nappal eltörli az
emléküket, felkelünk, megmosakszunk, és azt mondjuk magunkban, menni
fog. Néha azonban az éjszaka előrevetít valamit, néha az éjszaka tárja
fel az egyetlen igazságot: az idő múlik, és a dolgok soha többé nem
lesznek olyanok, mint voltak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése