"megfordult
a fejemben, hogy esetleg érdemes volna megszólítani őt, jó volna
közeledni hozzá, megismerni valahogy és beszélgetni vele, csak hát
éppenséggel nem jutott semmi eszembe, semmi olyasmi, amivel meg mertem
volna szólítani, durvának éreztem volna minden szavam, és különben se
szólítottam még le senki idegent, noha előfordult már többször, hogy
akartam volna, de végül soha nem mertem, ami talán jobb is, hiszen
többnyire már másnap, amikor az egészre visszagondoltam, sokkal
megnyugtatóbb volt, hogy nem bonyolódtam újabb történetekbe, és ezúttal
is így történt."
-Párlat-
-Párlat-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése