Vannak Budapesten utcák, oly sötétek,
Amelyekben minden oly álnok,
És ott születik meg a szégyen, a vétek
S örökre meghalnak az álmok.
A lányok komiszak, a férfiak durvák,
Öt perc... azután elsietnek,
Ezek az utcák azok az utcák,
Amelyekben szeretnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése