„Min­den a művé­szetből fakad és oda tér vissza”

A művé­szetre szük­sé­günk van elő­ször azért, hogy „élni” tud­junk ahe­lyett, hogy egy­szerűen csak vege­tál­nánk, az után azért, hogy egyre job­ban éljünk. A világ egyre szé­pülő kép. Az örökö­sen, kér­lel­he­tet­le­nül rohanó tech­ni­ká­val szem­ben a leg­egy­szerűbb és leg­meg­bíz­ha­tóbb gyógy­mód a szép­ség örök bol­dog­sága. Raj­tunk múlik, hogy fel­fe­dez­zük, a kulcs már nálunk van.